Az új lakások átadása még csak most indul be, de az már látszik, hogy sok projektet végül jelentős csúszások után adhatnak csak át. A fejlesztők dolgát több dolog is nehezíti, de az egyik legjelentősebb probléma a munkaerőhiány. Az utóbbi 2 évben ugyanis az építőiparban a betöltetlen álláshelyek aránya közel megháromszorozódott - olvasható az FHB index elemzésében.
Bár a mélyponthoz képest Budapest belvárosának drágulása kiugró, úgy tűnik, hogy a lakásárak emelkedése némileg vesztett a lendületéből ebben a lokációban, legalábbis több korábban rosszabbul teljesítő kerületnek sikerült felvennie a verseny ezekkel a felkapott helyszínekkel - derül ki az FHB index számaiból.
Sokáig Budapest árnövekedése messze megelőzte az ország más részeinek drágulását. A mélyponthoz képest már közel 80 százalékkal kellett többet fizetni 2017 első félévében itt lakásokért. Úgy tűnik azonban, hogy a versenyt lassan más településeknek is sikerül felvennie, sőt a Közép-Dunántúl megyeszékhelyeinek drágulása meg is haladta a fővárosét 2017 első félévére 2016 átlagos értékeihez képest.
A legfrissebb mérés szerint a lakásárak drágulása tovább folytatódott. Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az első negyedévhez képest 2,9 százalékos volt az árak emelkedésének szintje nominálisan a második negyedévben. A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan közel 62 százalékkal, míg reál értelemben közel 59 százalékkal emelkedett. 2017 első félévében Magyarország minden régiójában emelkedtek az árak, a drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió állt az élen. A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól már nem jelentős.
Bár az emelkedő lakásárak miatt romlott az első lakásukat megvásárolni szándékozók helyzete, még mindig nincs okuk a panaszra a 7 évvel ezelőtti lehetőségeikhez képest. A lakásárak növekedését ugyanis részben ellensúlyozzák a javuló munkalehetőségek és a növekvő bérek, valamint az időközben megemelkedett támogatási összegek és a kedvező hitelezési feltételek. A jelenlegi piaci adatok alapján Budapesten már 2-4 évre is érdemes lehet lakást vásárolni, vidéken pedig még ennél is rövidebb időre. Ha azonban az elérhető támogatásokat is figyelembe vesszük, a helyzet még kedvezőbb. Nem mindegy azonban, hogy a fiatalok hol vásárolják meg első lakásukat, a családalapításhoz ugyanis vélhetően cserélniük kell majd azt, érdemes lehet a felértékelődő környékeket választaniuk - derül ki az FHB Index elemzéséből.
Hihetetlen rali zajlik a fővárosi lakáspiacon, átlagosan közel 80 százalékkal kell már többet fizetni a lakóingatlanokért, mint a válság alatti mélyponton. De Budapesten belül azért jelentős különbségek is látszanak az árak emelkedését illetően, míg a pesti belvárosban több, mint duplájukra emelkedtek az árak, a peremkerületekben 50 százalékot valamivel meghaladó mértékű volt "csupán" a drágulás. A 2008-as szinthez képest azonban már mindenhol többet kell fizetni, nem is akármennyivel. Minimum 10 százalékkal magasabbak az árak, de a népszerűbb helyszíneken 50-80 százalékos a különbség - derül ki az FHB Index legfrissebb elemzéséből.
Az agglomerációs települések életében sokat számít, hogy milyen egy adott település közlekedési kapcsolatai, amiben a kötöttpályás favorit. Ezt mutatja, hogy a vonat és a HÉV külső szakaszain volt a legmagasabb a felára a kötöttpályás-közlekedési eszközök nyomvonalán. Ugyanakkor a fővárosban - ahol a közlekedési hálózat jóval fejlettebb, kisebb volt ez hatás. A HÉV fővárosi szakasza mentén fekvő XVI. kerületben 21 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint a XVII. kerületben. Bár a korábban említett HÉV kapcsolat miatt a metró okozta árprémium a XIX. kerület valamivel magasabb lehet a XX. kerülettel szemben, mint az általunk mért 10 százalék, az eredmény szintén azt mutatja, hogy a fővároson belül már kisebb jelentősége van a kötöttpályás közlekedési eszközöknek, ugyanakkor szerepük az árazásban továbbra sem elhanyagolható - derül ki az FHB Lakásárindex elemzéséből.
A kiemelt turisztikai körzetek közül a legtöbb jelentősen drágult az elmúlt években, a vezető helyen a Sopron-Kőszeghegyaljai térség áll, ahol a 2012-es fordulatot követően több, mint 66 százalékkal emelkedtek a lakásárak, de a Budapest Kiemelt Üdülőkörzet is jól teljesített a mélyponthoz képesti több, mint 56 százalékos drágulásával. A hazai tavainkhoz kapcsolódó üdülőkörzetek közül továbbra is magasan a legdrágábbnak a Balaton számít, több mint 4-szer annyit kell fizetni itt a lakóingatlanokért, mint a Tisza-tónál, az üdülők esetében pedig még ennél is jóval nagyobb a különbség. A hazánk legnagyobb tava környékén található városokban, mint Hévíz, Balatonfüred vagy Siófok a lakásokért már 250-300 ezer forintos árakat kellett fizetni 2016-ban, az üdülők ára pedig a két vízparti városban a 400 ezer forintot is meghaladta, ami vetekszik Budapest egyes népszerűbb területeinek átlagáraival is - derül ki az FHB Index üdülőpiacokkal foglalkozó elemzéséből.
Tavaly tovább folytatódott a lakások rohamos drágulása hazánkban, ebben azonban elsősorban Budapest áremelkedése játszotta a nagy szerepet, a kis községekben és városokban az országosan mért 17,3 százaléknál jóval kisebb mértékű volt az emelkedés. Vagyis az országos átlagot elsősorban a főváros húzta fel. Kelet-Magyarország legnagyobb városainak többségében még nem érték el a válság előtti szintet a lakásárak, egyedül Gödöllő, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Gyula jelent kivételt - derül ki az FHB Index elemzéséből.
Az elmúlt időszakban különleges figyelem irányult a lakótelepek felé, kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy ezeket élhetőbbé, és a lakók számára vonzóbbá tegyék. Pedig az áruk alakulása és a tégla lakásokhoz képesti diszkontjuk csökkenése is azt mutatja, hogy az utóbbi néhány évben a népszerűségük növekedett. Ugyanakkor nem minden lakótelep ára emelkedett ugyanolyan mértékben, jellemző az olló nyílása a legolcsóbb és a legdrágább területek között. A legtöbb, 400 ezer forint feletti árakat a Lágymányosi és Vizafogói lakótelepen kell fizetni, míg a legkevesebbet a dél-pesti, helyszíneken kérnek el az eladók - derül ki az FHB Index legfrissebb, lakótelepekkel foglalkozó elemzéséből.
Ahhoz, hogy az ingatlanpiacon körültekintő döntést hozzunk, érdemes jó alaposan megvizsgálni az elérhető adatokat. Míg évekkel ezelőtt ez még meglehetősen nehéz volt, ma már számos rendszeresen publikált elemzés segítheti a lakásvásárlók és eladók, valamint a profi ingatlanpiaci szakemberek dolgát. A piac iránt érdeklődők rendelkezésére hatalmas adatbázisok is állnak, az elérhető hatalmas adatmennyiségben pedig lassan egyre nehezebb eligazodni, így az ingatlanpiaci szakemberek számára egyre fontosabbá válik, hogy ezekből megtanulják kinyerni a valódi tudást.
2016. I. negyedévében tovább emelkedtek a lakásárak - derül ki az FHB Lakásárindex elemzéséből. Az index értéke a korábbi 199,93-ról, 215,06-ra változott, így a drágulás mértéke a tavalyi utolsó negyedévhez képest nominálisan 7,6, míg reál értelemben 8,8 százalékos volt. Ez a válság utáni felívelés során mért legmagasabb negyedéves árnövekedést jelenti, az 1998 óta számított mutató még sohasem állt ilyen magasan.
A hazai lakásárak növekedését követve érdemes lehet rendszeresen figyelemmel kísérni az európai országok piacain zajló folyamatokat, hiszen azok a párhuzamok feltárását követően remek előrejelzőként is szolgálhatnak. A válságból való kilábalás elemzése után elmondhatjuk, hogy idén az európai lakáspiacok lendületbe jöttek. Míg a korábbi években a megosztottság jellemezte a kontinenst, mostanra az európai lakáspiacok polarizáltsága fokozatosan csökkent. Gyengélkedő piacot már csak ott találni, ahol a gazdaságpolitikai nehézségek az egész országot megbénítják - áll az FHB Lakásárindex elemzésében.
2015 negyedik negyedévében tovább növekedett az FHB Lakásárindex, így a lakáspiacon mért drágulás mértéke a harmadik negyedévhez képest nominálisan 0,7, míg reál értelemben 0,6 százalékos volt. Az FHB számításai alapján a lakásárak így jelenleg a 2008 elején tapasztalható szinten állnak, mindössze 1,5 százalékkal maradnak el a válság előtti csúcstól. A reál lakásárak a 2000-es és a 2010-es évhez hasonló szinten mozognak.
2015-ben a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a magyarországi lakásárak: a befektetők aktivitása és a fejlesztők kivárása egyaránt erősítették a folyamatot. A lakásáfa-csökkentés és a CSOK kibővítése révén 2016 további bővülést hozhat, immár nem csak a használt, hanem az új építésű lakások piacán is - derül ki az FHB éves lakásárprognózisából.
Míg eddig rohamléptekben drágultak az árak a hazai lakáspiacon, a III. negyedévben már mérséklődni látszott az emelkedés - derül ki az FHB legfrissebb elemzéséből. Jelenleg a 2008 végén - 2009 elején tapasztalható árszinteken lehet lakáshoz jutni, a válság előtti csúcshoz képest 3,5 százalékkal alacsonyabb árakon. A legtöbbet a budapesti eladók nyerték az elmúlt évben, 2014 átlagos értékeihez képest 2015 III. negyedévének végére több mint 20 százalékkal kérhettek többet a vevőiktől.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Rengeteg háztartás maradt áram nélkül.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
